Növényvédelem 2019-ben, hatóanyag betiltások után

Kezdjük rögtön a legnagyobb vízhangot kapó hatóanyagcsoportot ért kivonási hullámmal. Ezek a neonikotinoid hatóanyag család. Az EU tagállamokban az Európai Bizottság határozata szerint az imidakloprid, klotianid és a tiametoxam szabadföldi használatát 2018 decemberében betiltották. A növényvédő szereket a méhekre kockázatosnak ítélik. A döntés szakmai körökben igencsak nagy vitákat indított be. Ebbe én most nem szeretnék belemenni, foglalkozzunk inkább a kialakult helyzettel.

Ezzel az intézkedéssel számos szántóföldi kultúrákban használt növényvédőszer kikerült a palettáról. Ezeket valamilyen módon pótolni kell. Amit meg kell említeni, hogy két neonikotinoid hatóanyag továbbra is alkalmazható szántóföldi termesztésben. Nevezetesen az acetamiprid és a tiakloprid. Ennek oka, hogy a vizsgálatok során kimutatták, hogy ezen hatóanyagok kevésbé kockázatosak a méhekre.

Nézzük mit jelent ez a főbb szántóföldi kultúráknál. A gabonaféléket nem kimondottan érinti a hatóanyagcsoport kivonása így itt most nem említem meg ezt a csoportot.

 

Repce:

Véleményem szerint a legsúlyosabban ezt a kultúrát érinti a kérdéskör. Mint ismeretes a repcének igen sok kártevője van, amik már pár leveles állapottól támadják a repcét. Ezen kártevők ellen volt nagyon jó lehetőség a neonikotionidos vetőmagcsávázás. Szerencsére nincs minden vesztve, hiszen igen jó eredményeket tud felmutatni egy új hatóanyag, amit alkalmazhatunk a repcék csávázására a jövőben. A hatóanyag a ciántraniliprol, egy aktív hatóanyag, ami aktiválja a rovarok rianodin receptorait, ez a hatóanyag a rovarokba jutása után leállítja azok izomműködését, így egy viszonylag gyors hatást tud kifejteni.

Az állománypermetezések során alkalmazhatjuk a két megmaradt neonikotinoidunkat, illetve a megmaradt piretroid hatóanyagokat. Figyelve arra, hogy ha megjelennek a virágzatok akkor már méhkímélő technológiával védekezzünk.

 

 

Napraforgó:

Napraforgó növényvédelmében a legnagyobb probléma, hogy nem tudunk rovarölő csávázószerrel védekezni. Így két opciót tudunk alkalmazni az egyik a talajfertőtlenítés eszközei a klórpirifosz vagy a teflutrin alkalmazása. A személyes véleményem, hogy a talajfertőtlenítések lényegesen nagyobb környezeti terhelést jelentenek, mint bármilyen csávázószer, már csak a kijuttatott hatóanyagmennyiség szemszögéből is. Ezért én mindenkinek azt javaslom, hogy csak olyan készítményt válaszon, amivel megoldható a sorkezelések, persze ehhez szükséges megfelelő kijuttató eszköz is. A másik megoldás lehet a korai állomány permetezések viszont ezekkel a technológiákkal jelentősen meg fogjuk emelni a napraforgó előállítási költségeit.

 

 

Kukorica:

A csírakori kártevők ellen szerencsére az engedélyezett neonikotinoidok közül a tengerinél van csávázószer. Tiakloprid hatóanyagú csávázószert tudunk alkalmazni és ezen kívül még választhatunk teflutrin illetve metiokarb hatóanyagok közül is. Így azért ebben a kultúrában maradtak még választási opcióink. Ezen felül még a talajfertőtlenítés eszközeit is felhasználhatjuk. Állománykezelés tekintetében ugyanazokat mondhatom el, mint amit a repcénél taglaltunk.

A neonikotinoidok után nézzük tovább a többi hatóanyagcsoportnál is.

Maradva a csávázószer vonalán beszélnünk kell a tirám, azaz TMTD hatóanyagról, itt meg kell említenem, hogy nem csak csávázószerként, hanem állomány kezelésére alkalmazott növényvédőszerként is érintett az intézkedésben. Az Európai bizottság rendelete értelmében ezt hatóanyagot 2019. január 30.-ig lehet az országba behozni.

Az állománykezelésre alkalmazott készítményt 2019 április 30-ig lehet forgalmazni illetve felhasználni.

A csávázószerek 2019. július 31.-ig forgalmazhatók. A csávázószer felhasználása illetve a már lecsávázott vetőmagok értékesítése és felhasználása 2020. január 30-ig engedélyezett.

 

Tovább haladva a következő hatóanyag, amit az Európai bizottság rendeletben szabályozott az a dikvát. Ezen készítmények igen széles körben alkalmazott állományszárító növényvédőszerek. A hatóanyagok kivonásával az desszikálásra használható készítmények száma jócskán lecsökken, tulajdonképpen csak a glifozát és a bromoxinil hatóanyag tartalmú készítmények maradnak meg erre a célra.. A dikvát hatóanyagot tartalmazó készítmények 2019 május 04.-ig hozhatok be az országba, forgalmazni 2019. november 04.-ig lehet felhasználásának végső dátuma pedig 2020. február 04.

 

Végezetül pár hatóanyag ami kikerül a szerpalettáról:

 

Propineb kontakt gombaölő szer.

Kloridazon cukorrépában használt gyomírtó készítmény

Glufozinát kontakt és mélyhatású totális gyomírtószer.

 

Összegzés:

 

A növényvédőszer-paletta szűkülését el kell fogadnunk, hiszen mi nem tudunk ellene tenni. Persze a szakhatóságaink folyamatosan küzdenek az érdekeinkért, amit itt most is szeretnék megköszönni nekik, de bizonyos irányelveket be kell tartanunk. Így nincs más lehetőségünk, mint hogy az adott helyzetből hozzuk ki a maximumot.

Emiatt egyre inkább előtérbe kell helyeznünk az integrált növényvédelmet. Tehát célzottan kell fellépnünk a problémák ellen, ehhez viszont megfelelő ismeretekre van szükségünk vagy egy szakember bevonására.

 

2019-03-05T11:36:48+00:00
BIZTOSÍTSD BE A HELYEDET! -150 Nap 5 Óra 39 Perc 26 Másodperc
Jegyvásárlás