Az osztalék, osztalék előleg fizetésének adóterhei 2018 –ban és a várható 2019-es változásról

Közeledik az év vége és ismét középpontba kerül az osztalék kifizetésének adóterhe, sőt a 2019-es adójogszabályi változások miatt már az a kérdés merül fel, hogy mikor éri meg az osztalék, illetve az osztalékelőleg kifizetést kifizetőként eszközölni.  Ezt a kérdéskört tekintsük át most közösen.

 

A taggyűlési határozatban már korábban rögzített osztalék kifizetését a vállalkozás pénzügyi helyzetét is alapul véve sokan az év utolsó hónapjaira halasztják két okból kiindulva.  Az egyik az, hogy a cégben realizált eredményen a tulajdonosok osztozzanak és részesüljenek ebből, a másik pedig az, hogy a 2018-as szabályoknak megfelelő EHO felsőhatár maximálisan kerülhessen kihasználásra.

Nem a kiinduló ok befolyásolja a kifizető által levonandó adók összegét, hanem a kifizetéskori adójogszabályok, valamint az, hogy kinek történik meg az osztalék, osztalék előleg  kifizetése.  Ennek megfelelően beszélhetünk magánszemély tulajdonosoknak és vállalkozásoknak történő osztalék, osztalék előleg kifizetéséről. Most csak a magánszemélyeknek történő kifizetést nézzük át.

Magánszemélynek fizetendő osztalék, osztalék előleg adóterhei:

Az osztalékot a vállalkozás magánszemély tagjai részére az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés (2018-as vagy azt megelőző években hozott taggyűlési határozat) alapján lehet kifizetni a  szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolható összeg figyelembe vételével.  Ezt a Számviteli törvény (Szvt. 114. § (1)) vonatkozó előírásai alapján lehet megtenni..

Az új Szociális hozzájárulási adóról szóló 2018- évi LII. törvény 36. § (1) bekezdése kimondja, hogy az EHO törvény alapján a 2019. január 1-je előtti egészségügyi hozzájárulási kötelezettségeket ezen törvény 2018. december 31-ig hatályos rendelkezései alapján kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a kifizető az osztalék kifizetéséről szóló határozat szerinti összeg után 2018-ban még 15%-os mértékű személyi jövedelemadót (SZJA) von le és 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást  köteles kifizetőként megfizetni, természetesen a 450 000 Ft-os összegű felső határ figyelembe vételével.

Osztalékként akár ingó dolog (eszköz), akár ingatlan is átadható. Az osztalékadó fizetési kötelezettség a pénzbeli kifizetésekkel egyezően történik ekkor is 2018-ban. A kifizetendő osztalék után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót (szja), illetve 14%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO) kell megfizetni, ahol az EHO felső határát – 450 000 Ft  – is figyelembe kell venni.

Látszólag ekkor a  tag valóban pénzmozgás nélkül szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, azonban itt valójában két ügyletről van szó: osztalékfizetésről  és vagyonátruházásról. Ebből kifolyólag  kétféle közteher viselési kötelezettség is keletkezik a tag szempontjából, egyrészt az  osztalékot terhelő adó  és a vagyonszerzést érintő illeték.  Ugyanakkor a vállalkozás részéről áfa fizetési kötelezettség is keletkezik, ha nem lakóingatlanról van szó!

Az osztalék előleg kifizetéséről szóló döntést – határozatot  – csak közbenső mérleg elkészítése alapján  lehet meghozni. Ezt a döntést a közbenső mérleg fordulónapját követően hat hónapon belül kell megtenni a kifizetéssel együtt. Ekkor ebben az esetben csak egy előlegről van szó, amely csak az éves beszámoló elfogadásával, az ott meghozott osztalék kifizetésére vonatkozó döntéssel válik véglegessé, osztalékká. Ha az előleg kifizetése most 2018-ban történik, így ezt a kifizetést 15 %-os személyi jövedelemadó terheli, melyet a kifizetőnek kell levonnia és bevallania. Mivel az előleg csak a 2018. évi beszámoló elfogadásával egyidejűleg válik osztalékká – tehát 2019. május 31-ig   –  így az osztalékot terhelő  további adó  – ami most már 2019. 01.01-től  szociális hozzájárulási adó   – a 19,5 %-os mértékű szociális hozzájárulási adó terheli, melyet ekkor kell bevallani is és megfizetni is. A szociális hozzájárulásnál is van  úgy nevezett plafonérték, ami az adott év minimálbérének 24-szerese. A kifizetéseknél az osztalék kifizetéssel érintett magánszemély részére kifizetett bérjövedelmét és ezzel azonos módon megítélhető jövedelmét kell figyelembe venni a határ elérésének számításánál.

Az osztalékból származó jövedelem utáni adót az SZJA törvény 66.§ alapján mindig a kifizető a kifizetés  időpontjában állapítja meg és ezeket bevallja és megfizeti.

Ha nincs kifizető, akkor az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg,  vallja be  és fizeti meg az elírt határidőig.

Az adó mértékének meghatározása a  megfizetésekor,  a kifizetés időpontjában érvényes  jogszabályok és adómértékek alapján történik.

Összegzés: A 2019-es adójogszabályok még nem teljes körűen ismertek, de van amiben döntés született már, és ez érinti  a magánszemély részére történő osztalék kifizetés adóvonzatát. Fontos arra figyelni, hogy  az SZJA adó változatlansága mellett az EHO 2019-től megszűnik és helyette a szociális hozzájárulási adó lép életbe, melynek eddig ismert mértéke 2019-re 19,5 % és itt a felső határ a minimálbér havi mértékének 24-szerese.

 

 

2018-12-07T10:09:06+00:00
BIZTOSÍTSD BE A HELYEDET! -276 Nap 6 Óra 30 Perc 44 Másodperc
Jegyvásárlás