Fejlesztési tartalék képzése és felhasználása az egyéni vállalkozónál

Nem csak a társas vállalkozások, hanem

 

2004-től az egyéni vállalkozó is képezhet fejlesztési tartalékot, melynek összegével   – jogszabályi  előírások betartása mellett- a képzés évében csökkentheti vállalkozói bevételét, ezáltal csökken az adott évben megfizetendő adó összege.

A csökkenés nem lehet nagyobb, mint az adóévben megszerzett vállalkozói bevételekből az adóévben elszámolt vállalkozói költségeket meghaladó rész, vagyis a jövedelem  50 %-a, adóévenként legfeljebb 500 millió forint.

A fejlesztési tartalék összege mivel adóalapot csökkent, nem kell megfizetni utána az adókat.

Az adóalap kedvezmény lényege, hogy egy adott, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz (korábban megképzett fejlesztési tartalék összegének mértékéig) adótörvény szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolását előrehozza a fejlesztési tartalék képzésének adóévére.

A lekötött tartalékot a felhasználási időn belül kell felhasználni, így nincs utólagosan, pótlólagosan megfizetendő adófizetési kötelezettség.

Ha a lekötés valamilyen egyéb okból megszűnik  (pl. az egyéni vállalkozás megszűntetésre kerül), akkor az esemény bekövetkezésétől számított 30 napon belül az önellenőrzésre irányadó rendelkezések alkalmazásával – de önellenőrzési pótlék helyett késedelmi pótlékkal növelten – kell megfizetni a vállalkozói személyi jövedelemadót; és a vállalkozói osztalékalap utáni adót.

A fejlesztési céllal lekötött adótartalék nyilvántartási kötelezettsége
Az egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalékáról olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely láthatóvá teszi a pénzforrás jogszerű felhasználását., amelynek alapján mindenkor megállapítható a lekötött és a feloldott összeg, valamint a feloldás alapjául szolgáló beruházási kiadás teljesítésének időpontja és összege, vagy a feloldás miatt fizetendő, késedelmi pótlékkal növelt adók összege.

A fejlesztési tartalék feloldása
Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékként nyilvántartott összege akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során
– kizárólag üzemi célt szolgáló
– nem ingyenesen megszerzett vagy előállított tárgyi eszköz érdekében
kiadásokat teljesít.

Amennyiben a törvényi előírásoknak megfelelő tárgyi eszköz beszerzése mellett a vállalkozó feloldja a fejlesztési adótartalékként kimutatott összeget, akkor a tárgyi eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszerű használatba vételének) időpontjában értékcsökkenési leírásként kell elszámolni a fejlesztési tartaléknak a beszerzéshez felhasznált részét.
Ezt az összeget értékcsökkenési leírásként ismét elszámolni már nem lehet!

Adófizetési kötelezettség keletkezése                                                                                      

  Az egyéni vállalkozónak adókötelezettsége keletkezik abban az esetekben, ha
– a fejlesztési tartalék alapjául szolgáló adótartalékot a nyilvántartásba vétel évét követő harmadik adóév végéig nem oldotta  fel, vagy
– a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzése mellett oldotta fel, vagy
– megváltoztatja beruházási elképzelését,  és a lekötést megszünteti beruházás megvalósítása nélkül.

Adófizetési kötelezettség mértéke      

Ezen esetek előfordulása esetén, az alábbi módon kell a meg nem fizetett adót és a pótlékokat megállapítani és megfizetni:

a) a fel nem oldott rész után a lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót, valamint
b) a feloldott résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót, továbbá
c) az a)-b) pontban említett adókat késedelmi pótlékkal növelten a feloldást követő 30 napon belül megfizetni.

Az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékként elkülönített adótartalékból  a nyilvántartásba vétel évét követő harmadik adóév végéig fel nem oldott része után az a)-b) pont szerinti adókat a negyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és azokat késedelmi pótlékkal növelten megfizeti. A késedelmi pótlékot az eredeti adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani, és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani.

Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése, vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni.

Az egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalékra nyilvántartott adókülönbözetre nem kell a megszűnés szabályait alkalmaznia, ha úgy dönt, hogy az előírt nyilvántartási kötelezettséget egyéni cégként teljesíti.

Fejlesztési tartalék és a KATA                                                                                                

A KATA hatálya alá való átlépés nem befolyásolja a fejlesztési tartalék sorsát. Továbbra is nyilván kell tartania a fejlesztési tartalék még el nem költött részét, s azt fel kell használni tárgyi eszköz beszerzésére igazolhatóan.

Ha nem kerül felhasználásra a KATA-s időszak alatt sem a fejlesztési tartalék, akkor pótlólag személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezik, amit a Szja bevalláson kell bevallani, és az adófizetési kötelezettségnek megfelelően az adót meg is fizetni.

 

 

 

 

2018-11-12T10:25:57+00:00
BIZTOSÍTSD BE A HELYEDET! -240 Nap 22 Óra 59 Perc 33 Másodperc
Jegyvásárlás