Talajmintavétel, talajvizsgálatok

Az őszi szezon a gazdálkodási év egyik legkiválóbb időszaka a talajmintavételhez.

Jogszabályi kötelezettsége csak a nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak van arra, hogy rendszeresen (5 évente) talajmintát bevizsgáltatva és azt alapul véve tápanyaggazdálkodási tervet készíttessenek, illetve az Agrár-környezetgazdálkodási programban részt vevő gazdálkodók plusz támogatásért vállalhatták, azonban szaktanácsadóként, talajtani szakirányítóként javasolnám minden Gazdálkodónak, hogy szánjon rá időt és persze pénzt is, rövid- és hosszú távon is meghozza gyümölcsét.

 

Mintavétel: mikor és hogyan?

A laborvizsgálat eredményének hitelességét és alkalmazhatóságát („beszédességét”) a talajmintavétel szakszerűsége alapozza meg.

A pontos vizsgálati eredmény érdekében a talajmintát mindig betakarítás után, de még trágyázás előtt kell venni, amikor a talaj művelhető állapotban van (nem túl nedves, nem túl száraz!).

Az időpont megválasztásánál fontos szempont még a mintavételt megelőző tápanyagutánpótlás ideje: műtrágyázás után minimum 100 napnak, szervestrágyázás után minimum 6 hónapnak kell eltelni ahhoz, hogy a vizsgálati eredmények ne torzuljanak.

A mintavételi pontok kijelölésén is múlik, hogy a laborvizsgálatból ténylegesen hasznosítható adatokat nyerjünk.

Egy átlagminta legfeljebb 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben a tábla területe meghaladja az 5 hektárt, lehetőleg homogén 5 hektáros mintavételi egységekre kell bontani.

Az átlagminta 20 mintavételi pontból szedett mintát kell, hogy tartalmazzon, és összesen minimum 1 kg vizsgálandó mennyiséget képezzen.

 

Az átlagmintát talajtani szempontból homogén területről, azonos rétegből és egységes módszerrel kell megvenni az alábbiak szerint:

– szántóföldi kultúráknál a művelt (0-30 cm-es) rétegből,

– rét-legelő kultúránál a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva),

– állókultúráknál a részmintákat

gyümölcsültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm,

bogyósoknál 0-20, 20-40 cm,

szőlőültetvényeknél 0-30, 30-60 cm mélységből kell megvenni.

Tilos talajmintát venni:

– szántóföldi kultúra esetén a tábla szélén 20 m-es sávban,

– a forgókban,

– szalmakazalok helyén,

– műtrágya, talajjavító anyag, szervestrágya depóniák helyén, valamint

– állatok delelő helyén.

 

Laborvizsgálat

Az átlagmintákat saját anyagával lezárható, vízhatlan tasakban, lehetőség szerint a mintavételt követően 24 órán belül juttassuk el a laboratóriumba, hiszen a talaj egy élő anyag, folyamatosan változik.

A talajvizsgálatok típusa az erre szakosodott laboratóriumokban általában 4 csoportba sorolható:

-alap talajvizsgálat, amely tartalmazza a kötöttség, összes só, CaCO3, humusz, pH adatokat

-szűkített talajvizsgálat, ami az alap paraméterek mellett a 3 fő hatóanyagszintet is mutatja (NO2 + NO3 -N, P2O5, K2O)

-bővített talajvizsgálat, ami már a legfontosabb mikroelemek koncentrációját is mutatja a táblának (Na, Mg, SO42-, Mn, Zn, Cu)

-a teljeskörű talajvizsgálat esetén pedig az előbbieken felül még a As, Cd, Cu, Cr, Ni, Pb, Zn, Hg szintet is bemérik a laboratóriumban.

Amennyiben a Gazdálkodónak nincs kötelezettsége/vállalása a talajvizsgálati eredményekre alapozott tápanyaggazdálkodási terv készíttetésére, csupán szeretné megismerni termőterületeit, a szűkített talajvizsgálat tökéletes alapot nyújt hozzá.

A vizsgálati eredményeket jegyzőkönyvben kapjuk meg. Az abban szereplő számok avatatlan szemnek nem eléggé informatívak, így azzal érdemes szakemberhez fordulni, hogy a számokat lefordítva bemutassa azokat a talajtulajdonságokat, amelyek befolyásolják a gazdálkodást.

Tévhit, hogy csupán a kijuttatandó hatóanyagok mennyiségére nézve ad támpontot a talajvizsgálati eredmény! A kötöttség, a pH is legalább annyira meghatározó tényezők, mint a tápanyag ellátottági szintek.

Egy jó tápanyaggazdálkodási tervben nem csak az szerepel, hogy „miből, mennyit” juttassunk ki az adott táblára, hanem irányt mutathat (kultúrától függően) a tápanyagutánpótlás időzítésére, a hatóanyag-kombinációkra és sok esetben akár az agrotechnikára is.

Precízió a talajvizsgálatoknál

A mezőgazdaság egyre több területén találkozunk a „precíziós” kifejezéssel, a talajvizsgálat, talajmintavétel sem kivétel ez alól.

Néhány éve már hazánkban is elérhetőek az ún. talajszkennerek, amelyek a további információkat adnak a területről.

Szintén az új vizsgálati módszerek közé tartozik a speciális műholdképek vizsgálata, ami segít a terület felosztásában a mintavétel optimális meghatározásához (homogén egységek kijelölése).

Azoknak, akik már a talajvizsgálatokat rutin szerűen felhasználják a gazdálkodás során, tartogathat új információt az egyre népszerűbb talajélet-aktivitás felderítésére hivatott mikrobiológiai vizsgálat. A mikroszkóp alatt számos hasznos életformát különítenek el a szakértők, és arra alapozva tesznek javaslatot a talajélet javítására, ami közvetlenül is befolyásolja a termesztés sikerét.

Mindenképpen bíztatom a Gazdálkodókat, hogy a várttól elmaradó hozamok, termelési nehézségek, vagy csak a kíváncsiság okán, de vessék be fegyverként ezt a módszert, és járjanak utána, mit is rejt a termőtalajuk!

 

 

2018-10-05T15:19:12+00:00
BIZTOSÍTSD BE A HELYEDET! -276 Nap 7 Óra 27 Perc 13 Másodperc
Jegyvásárlás