Munkaidő kisokos

Bár a nyári dömpingnek, illetve az aratási szezonnak vége, azonban az utómunkálatok még valószínűleg mindenhol folynak, ami során továbbra is aktuális kérdés lehet, hogy a munkavállalók munkaidejét hogyan oszthatja be a munkáltató, milyen szabályokat kell figyelembe venni, mekkora az a maximális időtartam, amelyre egyáltalán beosztható a munkavállaló. Szakértői cikkem ezekre a kérdésekre kíván röviden és közérthetően válaszolni.

Először is egy kis fogalommagyarázat:

  • Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott
  1. a) teljes napi munkaidő vagy
  2. b) részmunkaidő.

 

  • Beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő.

A napi munkaidő beosztásának szabályai a következők:

▪ a beosztás szerinti napi munkaidő 4 óránál rövidebb nem lehet,

▪ a beosztás szerinti napi munkaidő alsó határától részmunkaidő alkalmazása esetén el lehet térni,

▪ a beosztás szerinti napi munkaidő leghosszabb időtartama 12 óra,

▪ a beosztás szerinti heti munkaidő felső határa 48 óra,

▪ a beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidőbe a rendkívüli munkaidőnek minősülő beosztástól eltérő munkaidőt be kell számítani,

▪ készenléti jellegű munkakörben legfeljebb 24 óra, illetve a beosztás szerinti heti munkaidő felső határa 60 óra, amelyhez a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén a felek írásbeli megállapodása szükséges, és a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja,

 

▪ a munkavégzéstől függetlenül az ügyelet teljes időtartama a heti munkaidőbe beszámít,

▪ amennyiben az ügyelet teljesítése során a munkavégzés időtartama nem mérhető, az ügyelet teljes időtartama a beosztás szerinti napi munkaidőbe beszámít.

Az Mt. 99. § (2) bekezdése szerint ugyanis a munkavállaló beosztás szerinti

  1. a) napi munkaideje legfeljebb 12 óra,
  2. b) heti munkaideje legfeljebb 48 óra

lehet.

Az (5) bekezdés szerint a munkavállaló beosztás szerinti

  1. a) napi munkaidejébe az Mt. 107. § a) pontban meghatározott,  a munkaidő-beosztástól eltérő
  2. b) heti munkaidejébe a 107. §-ban meghatározott, a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó

rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.

A fentiekből következően rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén sem haladhatja meg a beosztás szerinti napi munkaidő mértéke a 12 órát, azaz a 8 órán felül legfeljebb 4 óra túlmunka rendelhető el. Ennek elsősorban munkavédelmi oka van: ha a munkaidő mértéke átlép egy bizonyos korlátot, az káros lesz a munkavállaló egészségére. Kivételt képez az az eset, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, illetve, ha a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).

Ezekben az esetekben tehát a beosztás szerinti napi munkaidő mértéke lehet 24 óra. Rendkívüli munkaidő évente összesen 250 óra lehet, amely kollektív szerződéssel legfeljebb 300 órára emelhető.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony esetén is alkalmazni kell a fenti, legfeljebb napi 12 óra tartamú munkavégzésre vonatkozó korlátozást (melybe a rendkívüli munkavégzés tartamát is bele kell számítani). Ennél hosszabb tartamra beosztani a munkavállalót csak a készenléti jellegű munkakörben, illetve abban az esetben lehet, ha a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.

          

2018-10-05T15:08:08+00:00
BIZTOSÍTSD BE A HELYEDET! -276 Nap 7 Óra 10 Perc 10 Másodperc
Jegyvásárlás