Át nem vett levelek, értesítések esetén mi a teendő?

Bárkivel előfordulhat, hogy ha a postás érkezésekor nem tartózkodunk otthon, akkor egy értesítést helyez el a postaládánkban. Ezt követően a posta 10 munkanapig megőrzi hivatalos küldeményünket, s ez idő alatt van lehetőségünk bemenni érte (és még egyszer újra kihozza a postás). Azonban, ha egyáltalán nem vesszük át a levelet, az visszaküldésre kerül a feladónak, „nem kereste” jelzéssel.

Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. trv. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. trv.-t, az ún. Art.-t több témában módosította. Ezek közül egyik a kézbesítési vélelmezése esetére vonatkozó szabályozás a NAV levelek kiküldésekor.

A legfontosabb változás, hogy a kézbesítés szabályosnak tekinthető akkor is, ha nem is történt meg. A bizonyítási teher a címzetten van, neki kell igazolnia, hogy nem kapta meg az adóhatóság levelét.

Az iratok a postai kézbesítésből a feladóhoz több esetben kerülhetnek vissza. Ezek közül a törvény eddig a „nem kereste”, „átvételt megtagadta” és a” levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen” és a „címzett ismeretlen helyre költözött” esetekről szólt. A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint a posta a kézbesítés eredménytelenségének egyéb okairól is tájékoztatja a feladót a tértivevényre felvezetett rövid szöveggel. A rendelet a kézbesítés eredménytelenségére hivatkozva alkalmazza a hivatalos irat visszaküldésére vonatkozó előírásokat.

Az új szabály szerint a szabályosan kézbesített adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza. Ezzel új helyzet áll fenn, hogy a konkrét eset megjelölése nélkül is vélelmezik a kézbesítést a küldemény kézbesítési eredménytelensége esetén is. A szabályszerűen feladott iratot a másodszorra megkísérelt kézbesítés utáni ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a posta a „nem kereste” jelzést tette fel a visszaküldött iratra. A kézbesítési vélelemről nem kell az adózót értesíteni, kivéve néhány esetet, amikor erről elektronikus úton értesítést kell küldenie az adóhatóságnak.

Új intézkedés ehhez kapcsolódóan: a kézbesítési vélelemmel kapcsolatos adatokat az adóhatóság honlapján közzé kell tenni, és az ügyfélkapun keresztül értesítést kell küldeni, ha van ügyfélkapus elérése az adózónak vagy képviselőjének.  A közzétételnél a NAV a saját honlapjára felteszi az adózó adószámát vagy adóazonosító jelét, az irat ügyiratszámát, a weboldalon történő közzététel időpontját, egy telefonszámot, ahol az adózó a kézbesítési vélelemmel érintett irat átvételéről tájékozódhat.  A közzététellel együtt elektronikus úton értesítést is kap az adózó ügyfélkapun keresztül.

A közzététel alól kivétel, ha a címzett megtagadta a részére kiküldött adóhatósági irat átvételét. A jogalkotók ezt azzal indokolják, hogy az adózó értesülhetett a levélről, és saját felelősségére döntötte el, hogy nem akarja átvenni az iratot.

A NAV honlapján történő közzétételtől számított 15 napon belül kérelmet terjeszthet elő az adózó a kézbesítési vélelem megdöntésére, még akkor is, ha az erre nyitva álló határidő közben már letelt, vagy 15 napnál kevesebb van már csak hátra belőle.

A jogszabály egy azonos körbe vonja a postai és a személyes átadás esetét is, ugyanis a személyes átadás esetében az adóhatóság iratát a személyes kézbesítés napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó vagy meghatalmazottja megtagadja az átvételt.

Mi történik akkor, ha nem sikerül az át nem vett levél tartalmát megismerni? Ez azt jelenti, hogy egy tudottan valótlan információt tekintünk valónak, ennek megfelelően a hivatalos irat feladója annak ellenére, hogy pontosan tudja, hogy a részünkre küldött levél tartalmát nem ismertük meg, mégis az adott ügyben úgy jár el, mintha a küldeményt átvettük volna.

Ez pedig azt jelenti, hogy az ezt követő napon elindulnak a számunkra biztosított határidők (pl.: fellebbezésre, nyilatkozat megtételére nyitva álló határidők). Különösen fontos ez az ún. fizetési meghagyásos eljárásoknál, hiszen adott esetben azzal, hogy nem vesszük át a küldeményt, egy esetlegesen velünk szemben fennálló jogszerűtlen követelés tekintetében az ellentmondás lehetőségétől fosztjuk meg magunkat.

Tapasztalatok  szerint rengeteg esetben egészen addig haladnak az érintettel szemben különböző eljárások a tudomása nélkül, mígnem egyszer csak már a végrehajtó kopogtat.

Mi a helyes eljárás ezekben az esetekben?

A legfontosabb az, hogy ne gondoljuk, hogy „amit nem látunk, az nincs”, tehát ne éljünk abban a hitben, hogy ha – akár hanyagságunk miatt, akár szándékosan – nem vesszük át hivatalos küldeményeinket, azzal mentesülünk az adott eljárás (és annak következményei) alól, mert sajnos nem így lesz. Épp ellenkezőleg, azzal szolgáljuk leginkább érdekünket, ha teszünk róla, hogy minden nekünk címzett bírósági vagy hatósági levelet kézhez kapjunk, valamint kulcsfontosságú, hogy azok tartalmát alaposan átolvassuk, és figyeljünk az abban foglalt határidőkre.

Az ügyfélkapus kiértesítések, ezek átvétele is a postai átvételhez hasonlóan működnek, itt is érvényes az „Át nem vett levelek” fentiekben leírt esetei, ezért ügyfeleink számára is fontos, hogy megfelelő rendszerességgel tájékozódjanak az ügyfélkapus postaládájuk tartalmáról. Az ügyfélkapura érkező levelek, értesítések ügyintézése minden felelős vezető dolga és kötelessége is egyben.

Mezőgazdaságban jártas könyvelőre van szüksége? Az ország egész területén könyvelünk mezőgazdasági vállalkozásokat.

Kérdése van? 

Keressen bátran, szívesen segítek!

 

2018-07-23T20:38:11+00:00
BIZTOSÍTSD BE A HELYEDET! -182 Nap 16 Óra 58 Perc 34 Másodperc
Jegyvásárlás