fbpx

Mire kap a gazdálkodó 2020-2027 között támogatást? És mire nem?

  1. június 1.-jén az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a jogalkotási javaslatokat, amivel a Közös Agrárpolitika főbb irányvonalait, illetve a tervezés további menetét határozzák meg.

A jogszabályok elkészítéséhez lefektetett alapelvek mellett néhány konkrét szám is meghatározásra került.

Tekintsük át azokat a most ismertetett részleteket, amik a következő tervezési időszak alapját adják az európai gazdálkodók és -rajtuk keresztül- az Európai Unió mezőgazdaság támogatásának, fejlesztésének:

A teljes Közös Agrárpolitikára szánt finanszírozás 5%-kal alacsonyabb, mint az előző tervezési időszakban.

A közvetlen kifizetéseket illetően (EMGA) 3 fő prioritást határoztak meg:

  • fiatal gazdák támogatása (a közvetlen támogatások minimum 2%-át erre a célra kell fordítani)

  • környezettudatos és fenntartható mezőgazdálkodás

  • kis- és közepes gazdaságok támogatása

A versenyképesség javításának érdekében a tagállamok mezőgazdasági termelőnek folyósítandó közvetlen kifizetések összegének 60 000 eurót meghaladó részét a következők szerint csökkentik:

  1. a) legalább 25 %-kal a 60 000 EUR és 75 000 EUR közötti sáv tekintetében;

  2. b) legalább 50 %-kal a 75 000 EUR és 90 000 EUR közötti sáv tekintetében;

  3. c) legalább 75 %-kal a 90 000 EUR és 100 000 EUR közötti sáv tekintetében;

  4. d) 100 %-kal az összeg 100 000 EUR-t meghaladó része tekintetében

A kis- és közepes gazdaságok magasabb hektáronkénti közvetlen támogatásban részesülnek

még nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy csak a valóban gazdálkodók kapjanak közvetlen támogatásokat.

A klímavédelmi intézkedéseket tekintve plusz támogatást vagy visszatérítést fognak kapni azok a gazdálkodók, akik a kötelező követelményeken felül gazdálkodási gyakorlatukkal hozzájárulnak a fenntartható mezőgazdasághoz.

A szabályozás, és KAP 2020-2027 részleteinek kidolgozásában a feladatmegosztás is átalakul:

  • 2 fő szabály érvényes a szabályozás kialakítására: egyszerűsítés és rugalmasság;

  • a tagországok nagyobb „szabadságot” kapnak a részletszabályok kialakításában és a célkitűzések végrehajtásának módját illetően (szubszidiaritás elve)

A vidékfejlesztést illetően a Bizottság javasolja a finanszírozás kiegyensúlyozottabbá tételét az uniós és a tagállami költségvetések viszonylatában, ez alapján növekedni fog a tagállami társfinanszírozás aránya.

Az eddigiektől eltérően a 2 pillér között (EMGA- közvetlen kifizetések és EMVA-vidékfejlesztés) a kifizetések maximum 15 %-a átcsoportosítható lesz.

A Bizottság egyetlen, EMGA-ra és EMVA-ra egyaránt kiterjedő jogszabályi keretet fog kidolgozni.

A tagállamok által készítendő KAP stratégiának közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások, ágazati beavatkozások és vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusait egyaránt magukban kell foglalniuk

A vidékfejlesztési stratégia kötelező elemei közül a beruházásokat érintő alapvetéseket emelném ki:

A tagállamok összeállítják a nem elszámolható beruházások minden tagállamra nézve, kötelezően:

  1. a) mezőgazdasági termelési jogok megvásárlása;

  2. b) támogatási jogosultságok megvásárlása;

  3. c) földvásárlás, a környezetvédelmi célú földvásárlás kivételével, vagy fiatal mezőgazdasági termelők földvásárlása finanszírozási eszközök igénybevételével;

  4. d) állatok, egynyári növények vásárlása és e növények telepítése, kivéve, amikor a vásárlás célja a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket követő helyreállítása;

  5. e) hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;

  6. f) öntözésre irányuló beruházások, amelyek nem felelnek meg a víztestek jó állapotának elérésével kapcsolatban a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározottaknak, ideértve az öntözött területeknek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem jó állapotúként meghatározott víztesteket érintő bővítését;

  7. g) beruházás nagy méretű infrastruktúrákba, amelyek nem képezik részét a helyi fejlesztési stratégiáknak;

  8. h) erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem felelnek meg a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásokban a fenntartható erdőgazdálkodásra kidolgozott elveknek.

Az első albekezdés a), b) d) és g) pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a támogatást finanszírozási eszközök útján nyújtják.

(4) A tagállamok a támogatás maximális mértékét az elszámolható költségek 75 %-ában korlátozzák, kivéve:

  1. a) konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekhez kapcsolódó erdőtelepítés és nem termő beruházás;

  2. b) beruházás alapszolgáltatásokba a vidéki régiókban;

  3. c) beruházás a mezőgazdasági, valamint az erdészeti potenciál természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket követő helyreállításába, beruházás megfelelő, erdőterületeken és vidéki térségekben végrehajtott megelőző intézkedésekbe.

A vidékfejlesztés további eszközei még:

  1. a) környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások (AKG)

  2. b) hátrányos természeti adottság vagy egyéb területspecifikus hátrányok (THÉT, NATURA2000)

  3. c) bizonyos kötelező követelményekből adódó területspecifikus hátrányok;

  4. e) fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások;

  5. f) kockázatkezelési eszközök (kárenyhítési rendszer)

  6. g) együttműködés;

  7. h) az ismeretek cseréje és tájékoztatás (szaktanácsadás)

Forrás: http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/?fuseaction=ia&year=2018&serviceId=6&s=Search&language=hu

https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/key-policies/common-agricultural-policy/future-cap_en

2018-06-11T13:01:32+00:00
BIZTOSÍTSD BE A HELYEDET! -972 Days 18 Hours 5 Minutes 6 Seconds
Jegyvásárlás